Voltál valaha olyan helyzetben, hogy valamilyen digitális szolgáltatást szerettél volna igénybe venni, de baleset ért, például megrándult a csuklód, így az egérre optimalizált weboldalon nem tudtad elintézni, amit akartál? Vagy utaztál a metrón, otthonfelejtetted a fülhallgatódat, de szerettél volna megnézni egy videót utazás közben, és nem volt felirat a videóhoz?

Ilyenkor kicsit bosszankodunk, esetleg más módon intézzük el, amit szerettünk volna. Talán eszünkbe jut, hogy milyen jó lenne, ha az a weboldal nemcsak egérrel lenne bejárható, vagy ha lenne felirat azon a videón. A legtöbben csak akkor gondolunk az akadálymentes felület előnyeire, amikor valamilyen okból átmenetileg nem tudjuk a megszokott módon használni, de vannak olyan felhasználók, akiknek ezek az akadályok nem átmenetiek, hanem állandóak.

A digitális akadálymentesség fontossága abban rejlik, hogy biztosítja mindenki számára annak a lehetőségét, hogy egyenlő eséllyel férhessen hozzá a digitális felületeken elérhető információkhoz és szolgáltatásokhoz, függetlenül fizikai, érzékszervi vagy kognitív képességeitől.

Steve Balmer, a Microsoft volt CEO-ja, már 2001-ben szemléletesen fogalmazta meg a digitális akadálymentes szemléletmód lényegét:

Az akadálymentes tervezés a helyes megközelítés – nemcsak a fogyatékossággal élők számára hasznos, hanem mindenki számára előnyökkel jár. Az akadálymentes tervezés lényege, hogy eltüntetjük a korlátokat és mindenki számára biztosítjuk a technológia nyújtotta előnyöket.

A technológia jelenlegi szintje bőven kínál olyan megoldásokat, melyekkel a weboldalak és mobilalkalmazások könnyen használhatóvá válhatnak akkor is, ha a felhasználó olyan segítő technológiákat használ, mint például a képernyőolvasó vagy beszédfelismerő szoftver, vagy olyan beépített böngésző testreszabásokat aktivál, mint a nagyítás vagy a színek megváltoztatása. A technológia tehát rendelkezésre áll, kérdés az, hogy ezeket a technológiai megoldásokat tudjuk-e úgy használni, hogy minél több felhasználó javát szolgálják.

Akadálymentesen a digitális térben

Ma már teljesen természetes, hogy javarészt olyan tömegközlekedési eszközökkel utazhatunk, melyek kényelmesen használhatóak, alacsonypadlósak, így egyszerű fel-és lelszállni rájuk. Az ilyen járművek jelentősen megkönnyítik például a babakocsival közlekedők életét, ugyanúgy, ahogy egyszerűbb és kényelmesebb utazást biztosítanak a nehezebben mozgó időseknek is. Az eredetileg mozgásukban korlátozott utasok számára tervezett akadálymentes megoldások így válnak a mindennapjaink részévé, és teszik könnyebbé egy sokkal szélesebb társadalmi csoport életét is.

Természetesen a digitális termékek tervezése és fejlesztése során is nagyon fontos az akadálymentes személetmód, azonban ez gyakran nem érvényesül eléggé: a WebAIM 2024-es riportja szerint, a világ 1 millió legismertebb weboldalának nyitólapjai 95.9%-ban tartalmaztak olyan hibát, amely nem feleltek meg a webes akadálymentesség kritériumait tartalmazó WCAG ajánlásnak. Ez azt jelenti, hogy ezeket az oldalakat meglátogatva a felhasználók egy jelentős része valószínűleg nem tudta teljes körűen használni az oldal funkcióit, vagy rosszabb minőségű felhasználói élményt kapott, mintha egy akadálymentességi szempontból átgondolt felülettel találkozott volna.

Miért égető kérdés, hogy a digitális térben is olyan termékek készüljenek, melyek mindenki számára hasonlóan jó felhasználói élményt nyújtanak? Mindennapi életünk egyre több területén találkozunk digitális megoldásokkal: az oktatásban, a munkavégzésben, az egészségügyben vagy a mindennapi ügyintézésben során. Ha ezek a felületek nem akadálymentesek, az azt jelenti, hogy sok ember, különösen a fogyatékossággal élők és az idősek, részben vagy egészben ki vannak zárva ezeknek a lehetőségeknek a használatából. Az egyenlő hozzáférés megteremtése alapvető érték, azonban az akadálymentesség biztosítása nemcsak társadalmi és etikai felelősség, hanem gazdasági és technológiai szükségszerűség is.

Akadálymentesség: alapvető szükséglet, nem extra

A digitális megoldások egyre meghatározóbb szerepet töltenek be életünk különböző területein, így a digitális akadálymentesség jelentősége is folyamatosan növekszik. A fizikai térben az akadálymentesség ma már alapkövetelmény – egy úttal egy szintbe hozott járdaszegélyt észre sem veszünk, esetleg a hiányát érezzük. Bár a technológia már lehetővé teszi az akadálymentes weboldalak és alkalmazások létrehozását, a gyakorlatban ezek még mindig nem terjedtek el kellőképpen, holott az igény egyre nő rájuk, és ez a tendencia a jövőben csak erősödni fog. Hogy miért érdemes az akadálymentességet szem előtt tartva gondolkodni, az kiderül a cikk következő részéből.

Have you ever found yourself in a situation where you wanted to use a digital service but were hindered by an unexpected accident—like spraining your wrist—making it impossible to navigate a mouse-optimized website? Or maybe you were on the subway, forgot your headphones at home, and wanted to watch a video during your commute, only to find that it had no subtitles?

In moments like these, we might get a little frustrated or find an alternative way to get things done. We might even think about how much easier it would be if that website were accessible without a mouse or if that video had captions. Most of us only recognize the benefits of accessible design when we temporarily experience a limitation. However, for some users, these barriers aren’t temporary—they’re permanent.

The importance of digital accessibility lies in ensuring that everyone, regardless of their physical, sensory, or cognitive abilities, has equal access to the information and services available on digital platforms.

Steve Ballmer, former CEO of Microsoft, captured the essence of digital accessibility as early as 2001:

Accessible design is good design—it benefits people who don’t have disabilities as well as people who do. Accessibility is all about removing barriers and providing the benefits of technology for everyone.

Today’s technology offers a wealth of solutions to make websites and mobile applications more user-friendly, even for those who rely on assistive technologies such as screen readers, speech recognition software, or built-in browser customization features like zooming or color adjustments. The technology is available—the real question is whether we can use it in a way that benefits as many people as possible.

Accessibility in the Digital Space

Today, it’s entirely natural to travel on public transport that is designed for convenience—low-floor vehicles that make getting on and off easier. These solutions significantly improve mobility for people with strollers, just as they provide a more comfortable experience for elderly passengers with limited mobility. Originally designed for individuals with physical disabilities, these accessibility features have become an integral part of everyday life, benefiting a much broader segment of society.

The same principle applies to digital product design and development, yet accessibility is often overlooked. According to the WebAIM 2024 report, 95.9% of the homepages of the world’s top 1 million websites contain accessibility errors that fail to meet the WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) standards. This means that a significant number of users likely experience difficulties navigating these sites or receive a poorer user experience than they would on an accessibility-conscious platform.

Why is it crucial to design digital products that provide an equally good experience for everyone? Digital solutions are increasingly integrated into our daily lives—whether in education, work, healthcare, or routine administrative tasks. If these platforms are not accessible, many people—especially individuals with disabilities and the elderly—are partially or entirely excluded from using them. Ensuring equal access is a fundamental value, but accessibility is not just a social and ethical responsibility—it is also an economic and technological necessity.

Accessibility: A Fundamental Need, Not a Luxury

Digital solutions are playing an increasingly vital role in various aspects of our lives, making digital accessibility more important than ever. In the physical world, accessibility has become a basic requirement—we barely notice a curb that has been leveled with the road, but we immediately feel its absence. Similarly, while technology already enables the creation of accessible websites and applications, these solutions are still not widespread enough, despite growing demand. And this demand will only continue to rise in the future.

Why is it essential to prioritize accessibility in digital design? The next section of this article will explore the key reasons.

“Good enough” feedback, whether given or received, can serve as a powerful resource in our lives—both at work and at home. To fully harness its potential, as usual, it takes self-awareness and mindfulness.

Today, it’s common practice in most workplaces to request and give formal feedback among colleagues, about each other and even about themselves.

In bureaucratic organizations, feedback tends to come only from leaders about their subordinates, in written form, typically bi-annually or annually. The subordinate receives their evaluation in writing, where it’s made clear how this will affect their potential bonus or future salary. In these hierarchical organizations, these feedback loops aren’t given real weight; they’re just another operational rule that’s trendy nowadays, so they “have to be done.”

The next level of organizations, typically multinational corporations, remains quite hierarchical but assigns importance to individuals in the name of efficiency. Feedback is gathered from multiple sources, and even colleagues can evaluate their superiors (e.g., 360-degree evaluations). However, the focus of the feedback typically remains on roles—a mask speaks to a mask, since “we’re professionals” and we focus on the numbers.

Typical feedback: “They micromanage too much” or “Their communication isn’t effective.” While these comments are likely true, they’re essentially meaningless because they describe symptoms, not the root causes.

To receive real, valuable feedback that we can actually use, we need to take off the masks and speak person-to-person. Additionally, we must understand that feedback inherently has three layers: the person being evaluated, the person giving the feedback, and the relationship between them.

Let’s take a few examples:

“I don’t like that they always ask follow-up questions.”

This is pretty good feedback, especially if I add, “because it makes me uncertain.” Now it includes the cautious person who needs to know everything, my own insecurity, and the dynamic between us, where we haven’t discussed this in real time, and so it ends up in the “official” anonymous feedback session.

“They’re not tough enough with clients.”

Here, the feedback giver clearly sees themselves as being tougher. Of course, no one can know for sure what impact that would have, or whether it would be better than the current approach—because, as Milan Kundera tells us, life is but a sketch.

From these examples, it’s clear to me that without self-awareness and mindfulness, even diligently gathered feedback will fall flat and take no root. And without that, what’s the point?

How does it work at Virgo? – Ági Józsa-Török, HR Lead

At every level of our organization, feedback is genuinely valued—this is not just corporate speak. Feedback is something we can all build upon. Managers rely on feedback from employees to identify directions for organizational change, and colleagues receive the information they need for personal and professional growth from each other and their leaders. Even in the first few months after joining, we have several conversations where both the new colleague and the company can share their thoughts about the onboarding process. These discussions provide opportunities to grow together during the onboarding period, fine-tune the job role, and align mutual expectations. After settling in, employees receive official feedback from each other at least once a year, which they review during career discussions with their direct supervisor and HR, using it to map out development paths for the coming period.

For organizational development, it’s crucial that our colleagues regularly share their opinions about the company’s operations, values, and direction. Feedback comes through satisfaction surveys, employee evaluations, strategic discussions, and value assessments, all of which provide insight for leadership in making decisions about the future.

Honesty is one of our core values—both giving and receiving. This is evident in our culture of transparent feedback.

Despite this, we’re still working on developing our feedback culture, because giving “good enough” feedback is not easy! Naturally, we tend to shy away from it, as it involves a form of confrontation where we have to stand in front of the other person, express our opinion, and even risk disagreement, which could leave us feeling vulnerable. But the effort is worth it. We all grow from the process—both the giver and the receiver.

From our experience, positive feedback and praise can be even harder to accept than constructive criticism. Often, we brush off compliments with, “Oh, it wasn’t just me,” or “That’s nothing, it’s not even worth mentioning,” or “It’s no big deal.” But we should take a moment and store these praises in our imaginary backpacks, as we can draw strength from them on tougher days.

The Tor network, or “Onion Routing,” is software that enables anonymous communication over the internet. With Tor, communication occurs through multiple servers, with encryption at each point. The Tor network is used for websites with a “.onion” extension, which are only accessible through the Tor network.

The advantages of the dark web include anonymity and communication protection. However, it also has disadvantages, such as the presence of drug and weapon trafficking, as well as organ trade. Payment methods like cryptocurrencies make tracking more challenging. The dark web can also be a breeding ground for scams and fraud, so it’s essential to be cautious.

To navigate the dark web more safely, it is important to avoid unknown sources and share information thoughtfully. Small details, such as language or screen size, can also be crucial for security. Even the Tor network can be vulnerable in certain situations, making precautions necessary.