A gyakornoki programok reneszánsza

Egyre több vállalat ismeri fel újra, hogy a gyakornoki programok működnek. Az IBM például 90%-os megtartási arányról számolt be öt év alatt a 12 hónapos regisztrált gyakornoki programjainál. A Google, Microsoft, Amazon és más nagy vállalatok szintén jelentős gyakornoki programokat tartanak fenn, amelyek 80% munkahelyi képzést kombinálnak 20% technikai oktatással.

Az Amazon például több mint 1.000 új gyakornoki helyet hoz létre az Egyesült Királyságban 2025-re, és a program indulása óta már több mint 3.500 résztvevőt fogadott. Egyes képzési pályákon a konverziós arány eléri a 100%-ot, azaz minden gyakornok teljes munkaidős állást kap a program végén.

A bootcamp-ek meglepő sikerarányai

A kódoló bootcamp-ek a kihívást jelentő környezet ellenére is lenyűgöző elhelyezkedési arányokat érnek el. Az iparági átlag szerint a végzettek 71%-a talál állást 180 napon belül, a legjobb programok pedig ennél is jobban teljesítenek: a General Assembly 95,7%-os, az App Academy New Yorkban 95%-os, a Flatiron School pedig 90%-os elhelyezkedési arányt ér el. Ez azt mutatja, hogy az alternatív képzési útvonalak is sikeresek lehetnek a munkaerőpiacra való belépésben – főleg, ha a képzés mellett gyakorlati tapasztalatot is adnak.

AI-támogatott mentorálás helyett AI-val való együttműködés

A legsikeresebb cégek nem a juniorok pótlására, hanem a munkájuk támogatására építik be az AI-t. Ez azt jelenti, hogy a junior fejlesztők nemcsak klasszikus programozási ismereteket sajátítanak el, hanem:

• AI-együttműködési készségeket,
• prompt engineering alapokat,
• AI által generált kód ellenőrzését és javítását.

Így a junior tanul az AI-től, a senior / cég pedig tanul a juniortól

– ahogy egy bölcs kollégám fogalmazott.

Az értékelési módszerek forradalma

Egyre jobban teret nyernek az alternatív értékelési módszerek. A hagyományos diplomakövetelmények helyett előtérbe kerül a portfólió-alapú értékelés, technikai kihívások megoldása és készség-első felvételi szemlélet. A felvételi vezetők 70%-a ma már változatos projekt portfóliókat vár, és a toborzók 60%-a a problémamegoldási bemutatókat részesíti előnyben a képesítésekkel szemben.

Mit csinálunk mi a Virgonál?

Bevallom, mi is küzdünk ezzel a dilemmával. Mégis úgy döntöttünk, hogy:

• Megtartjuk a junior pozíciókat, de máshogy strukturáljuk őket
  Minden junior mellé továbbra is tapasztalt mentort rendelünk
• Az AI-eszközöket tanulási segédeszközként használjuk
  A Copilot nálunk a junior fejlesztők tanítási eszköze, nem a helyettesítője
• Számszerűsítjük a hosszú távú megtérülést
  Igen, egy junior betanítása 1-2 év alatt hozza vissza a “befektetést”, ha mindkét fél elkötelezett és türelmes
• Hibrid modellt alkalmazunk
  A hatékonyságot az AI biztosítja, a kreativitást az ember.

A Gartner előrejelzései szerint 2028-ra a vállalati szoftvermérnökök 75%-a AI kódasszisztenseket fog használni, miközben 2025-re a szoftverfejlesztési vezetői szerepek több mint 50%-a kifejezetten megköveteli a generatív AI felügyeletét. Ez azt jelenti, hogy a jövő nem AI vagy ember – hanem AI és ember.

Ehhez a megközelítéshez illeszkedik a hazai nézőpont is: az AI-t érdemes erősítésre használni, nem kiváltásra. Palkovics László az Indexnek adott korábbi interjújában így fogalmazott:

Az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni. A jó hír az, hogy nem vesznek el munkát, csak azt, amit most nekünk kellene végeznünk, pedig veszélyes vagy nehéz feladat. Viszont új munkahelyek és pozíciók jönnek létre.

Ez a szemlélet jól rímel a készség-első értékelésre, a valós projekteken szerzett tapasztalatra és az AI-val támogatott, de ember által vezetett mentorálásra.

A globális kép: nem csak mi küzdünk

A nemzetközi munkaerőpiac adatai nagyrészt az amerikai trendeket tükrözik. Az Indeed statisztikái szerint Kanada a junior fejlesztői pozíciók számát szinte azonos mértékben csökkenti, mint az Egyesült Államok, és az Egyesült Királyság, Franciaország, valamint Németország is ebbe az irányba tart.

Pozitív kivétel Ausztrália, ahol a fejlesztői álláshirdetések száma még mindig a 2020-as szint felett van. Eközben a világ vezető egyetemei – például a Stanford, az MIT és a Carnegie Mellon – márintegrálták az AI eszközöket a kurzusokba, miközben továbbra is az alapok megértésén tartják a hangsúlyt.

Az előre vezető út: egyensúly a hatékonyság és fenntarthatóság között

Az igazság az, hogy az AI nem fog eltűnni. És nem is kellene. De ha teljesen kiiktatjuk az emberi tényezőt a fejlesztésből, akkor egy olyan jövő felé haladunk, ahol a technológia ugyan fejlődik, a mögötte álló tudás és kreativitás viszont lassan elsorvad. Hiszen azáltal, hogy például olyan kódot generál az AI, amit később csak ő fog megérteni, a karbantartási költségek is lényegesen megemelkedhetnek. Ezért az AI -t arra kell használni, amire az való:asszisztensként, nem döntéshozóként.

A legsikeresebb megközelítések integrálják az AI képességeket, miközben fenntartják az emberi szakértelem fejlődésének útvonalait. A minden junior pozíciót megszüntető vállalatok rövid távú termelékenységet nyerhetnek, de kockáztatják a jövőbeli senior tehetséghiányt.

A készségek evolúciója már folyamatban van és visszafordíthatatlan. A belépő szintű fejlesztőknek most más készségekre van szükségük:

• AI együttműködési képességekre,
• prompt engineering szakértelemre,
• kód-ellenőrzési tudásra AI-generált kimenethez,
• rendszerszintű gondolkodásra,
• és az üzleti kontextus megértésére.

A kérdés nem az, hogy AI-t használjunk-e. A kérdés az, hogy hogyan használjuk úgy, hogy közben a következő generáció fejlesztőinek is teret hagyjunk a növekedésre.

Az iparág alapvető választás előtt áll a rövid távú optimalizálás és a hosszú távú egészség között. Azok a vállalatok és egyének, akik a leghatékonyabban alkalmazkodnak ehhez az új paradigmához – elfogadva az AI-t mint erőteljes eszközt, miközben megőrzik az innovációhoz és növekedéshez nélkülözhetetlen emberi elemeket – fogják meghatározni a szoftverfejlesztés jövőjét.

Mert a végén nem az AI-eszközök fogják meghozni azt a kreatív döntést, ami megkülönbözteti a jó szoftvert a nagyszerűtől. Azt még mindig emberek teszik.

The Renaissance of Internship Programs

More and more companies are rediscovering that internship programs work. IBM, for example, reported a 90% retention rate over five years in its 12-month registered apprenticeship programs. Google, Microsoft, Amazon, and other major companies also maintain substantial internship programs that combine 80% on-the-job training with 20% technical education.

Amazon, for instance, plans to create more than 1,000 new apprenticeship positions in the UK by 2025 and has already hosted over 3,500 participants since the program’s inception. In some training tracks, conversion rates reach 100% — meaning every apprentice receives a full-time position upon completion.

The Surprising Success of Bootcamps

Coding bootcamps achieve impressive job placement rates despite their challenging environments. Industry averages show that 71% of graduates find a job within 180 days, while top programs perform even better: General Assembly reports 95.7%, App Academy in New York 95%, and Flatiron School 90%.

This demonstrates that alternative education paths can also succeed in preparing students for the job market — especially when they provide hands-on experience alongside technical training.

From AI-Supported Mentorship to AI Collaboration

The most successful companies don’t use AI to replace juniors, but to support them. This means that junior developers don’t just learn traditional programming skills — they also develop:

• AI collaboration abilities,
• prompt engineering basics,
• and skills to review and refine AI-generated code.

This way, the junior learns from AI — and the senior, or the company, learns from the junior

as a wise colleague once put it.

The Revolution of Evaluation Methods

Alternative assessment methods are gaining ground. Instead of focusing on formal degrees, companies increasingly emphasize portfolio-based evaluation, practical technical challenges, and a skills-first hiring mindset.

Today, 70% of hiring managers expect candidates to present diverse project portfolios, and 60% of recruiters prefer demonstrations of problem-solving ability over formal qualifications.

What We Do at Virgo

We’ll admit — we face the same dilemma. Yet we decided to:

• Keep junior positions, but structure them differently
  Every junior still has an assigned mentor.
• Use AI tools as learning aids
  At Virgo, GitHub Copilot is a teaching assistant, not a replacement.
• Quantify long-term ROI
  Yes, onboarding a junior may take 1–2 years to pay off, but only if both sides stay patient and committed.

Adopt a hybrid model – efficiency comes from AI, creativity from humans.

According to Gartner’s forecast, by 2028, 75% of enterprise software engineers will use AI coding assistants, while by 2025, over 50% of software development leadership roles will explicitly require generative AI oversight.

This means the future isn’t AI or human — it’s AI and human.

This aligns with the local perspective as well: AI should be used to augment, not replace. As László Palkovics said in an interview with Index:

The impact of money invested in AI is far greater than what could be achieved by spending the same amount elsewhere. The good news is that AI doesn’t take jobs away — it only takes over the dangerous or difficult tasks we’d otherwise have to do. Meanwhile, new roles and opportunities are created.

This mindset complements the skills-first approach, real project-based learning, and AI-supported but human-led mentoring.

The Global Picture: We’re Not Alone

The international job market largely mirrors U.S. trends. Indeed’s statistics show that Canada is reducing junior developer positions at nearly the same rate as the U.S., with the UK, France, and Germany following a similar pattern.

A positive outlier is Australia, where the number of developer job postings still exceeds pre-2020 levels. Meanwhile, top universities — such as Stanford, MIT, and Carnegie Mellon — have already integrated AI tools into their curricula, while continuing to emphasize a solid understanding of the fundamentals.

The Path Forward: Balancing Efficiency and Sustainability

The truth is, AI isn’t going anywhere — nor should it.

But if we eliminate the human element from development altogether, we risk a future where technology continues to evolve, but the human knowledge and creativity behind it slowly wither away. For example, if AI generates code that only it can later understand, maintenance costs could rise dramatically. That’s why AI must remain an assistant — not the decision-maker.

The most successful approaches integrate AI capabilities while preserving human expertise and growth paths.
Companies that eliminate all junior roles may gain short-term productivity, but they risk a severe shortage of senior talent in the future.

Skill evolution is already underway — and it’s irreversible. Entry-level developers now need a different skill set:

• AI collaboration abilities,
• prompt engineering expertise,
• proficiency in reviewing AI-generated code,
• system-level thinking,
• and understanding of business context.

The question isn’t whether to use AI. The question is how to use it — in a way that still leaves room for the next generation of developers to grow.

The industry faces a fundamental choice between short-term optimization and long-term health. Those companies and individuals who adapt best to this new paradigm — embracing AI as a powerful tool while preserving the human elements essential to innovation and growth — will define the future of software development.

Because in the end, it’s not AI tools that make the creative decisions that separate good software from great software.
That’s still done by people.

When the Machine Is Cheaper Than the Human

Nowadays, an increasing number of AI tools designed to support developers – like Cursor or Copilot – are available, offering substantial help in development processes for around $20 per month. For many companies, it seems logical to first increase efficiency with these solutions before considering hiring a new junior developer.

And honestly? I understand them.

The numbers speak for themselves: GitHub Copilot already serves over 1.3 million paying subscribers, and more developers are using AI assistance in their work every day. Microsoft’s study of 4,867 developers shows that these tools increase productivity by 26%, while GitHub and Accenture report developers complete tasks 55% faster.

An AI tool:

• is always available and never takes vacation or sick leave
• doesn’t require long onboarding
• can quickly learn from previous experience

Thus, it can effectively support the development process.

A junior developer, on the other hand, is a valuable, long-term investment who grows through the learning process, acquires new skills, and gradually brings more value to the team. This growth requires patience and support – a path companies are increasingly choosing less often.

The Decision Has Been Made – Companies Are Speaking

You might think this is still a future concern. But it’s not. Marc Benioff, CEO of Salesforce, declared in February 2025:

We are NOT hiring software engineers in 2025.

The reason?

We have seen such a remarkable productivity increase thanks to AI agents assisting our engineers that it resulted in a 30% improvement.

Microsoft is on a similar path: over 40% of its 2025 layoffs targeted software engineers, while CEO Satya Nadella announced that 30% of the company’s code is now written by AI.

At Shopify, CEO Tobi Lütke announced internally that they are introducing an “AI-first” hiring policy, requiring applicants to prove that AI cannot perform the work before new hires are approved.

This phenomenon has also appeared in Hungary. In early August, Docler–Byborg’s Budapest office began a “200-person, group-wide layoff”, explaining that “the company group will increasingly prioritize the automation of workflows and the application of AI solutions.” The company described this as an

inevitable reorganization process”, noting that “the use of AI in certain areas and departments allows for operating without human resources.

But What About Those Trying to Enter the Field?

Here lies the bitter irony: as the number of junior positions decreases, more people struggle with the classic trap that “2 years of experience required” appears even in entry-level positions.

Researchers call this the experience paradox, and the numbers are alarming: over 80% of so-called “entry-level” jobs in the San Francisco Bay Area require at least two years of experience, while 55% of entry-level postings ask for 3+ years of experience.

Within a week, I spoke to three recent graduates who all said the same thing: “I can’t gain experience because I have no experience.”

Meanwhile, tech internship applications have become 2.5 times more competitive than average, and applications for data science and software developer internships are six times oversubscribed.

The Problem of the Future Has Already Begun

If we choose AI tools over junior developers today, it’s worth considering who will be the senior engineers five years from now capable of not only reviewing and fixing AI-generated code but also making complex architectural decisions. Creativity, intuition, and judgment remain uniquely human, and AI tools mostly act as highly efficient assistants.

Charity Majors, CTO of Honeycomb, clearly expressed the issue: “By not hiring and training junior engineers, we are cannibalizing our own future. Being a senior engineer isn’t primarily about coding skills; it’s about being able, in the long term and in a live environment, to understand, maintain, explain, and manage a large software system.”

AI is great at code generation, but:

• it doesn’t understand business context
• it cannot think creatively to solve problems
• it doesn’t see long-term consequences
• it cannot communicate and collaborate with people

“It’s like cutting down all the saplings because they’re not bearing fruit yet, and then wondering why there’s no forest in 20 years,” a senior developer colleague said at last week’s meeting.

Amikor a gép olcsóbb, mint az ember

Manapság egyre több ígéretes, fejlesztők munkáját támogatni hivatott mesterséges intelligencia eszköz érhető el – például a Cursor vagy a Copilot -, amelyek havi körülbelül 20 dollárért jelentős segítséget nyújtanak a fejlesztési folyamatokban. Sok cég számára logikusnak tűnik először ezekkel a megoldásokkal növelni a hatékonyságot, mielőtt új, kezdő fejlesztő felvételén gondolkodnának.

És őszintén? Megértem őket.

A számok magukért beszélnek: a GitHub Copilot már több mint 1,3 millió fizető előfizetőt szolgál ki, és ezen kívül is egyre több fejlesztő használ AI támogatást a munkájához. A Microsoft 4.867 fejlesztőn végzett tanulmánya szerint ezek az eszközök 26%-kal növelik a produktivitást, a GitHub és az Accenture pedig arról számol be, hogy a fejlesztők 55%-kal gyorsabban fejezik be a feladatokat.

Egy AI eszköz:

• mindig elérhető, nem megy szabadságra vagy betegszabadságra
• nem igényel hosszú betanulást
• képes gyorsan tanulni a korábbi tapasztalatokból

Ezáltal hatékonyan tudja támogatni a fejlesztési folyamatokat.

Egy junior fejlesztő viszont értékes, hosszú távon megtérülhető befektetés, aki a tanulási folyamat során folyamatosan fejlődik, új készségeket sajátít el, és a tapasztalatokkal egyre nagyobb értéket képvisel a csapat számára. Ez a fejlődés türelmet és támogatást igényel– és éppen ezt az utat választják egyre ritkábban a cégek.

A döntés már megszületett – a vállalatok beszélnek

Azt hihetnénk, hogy ez még jövő zenéje. De nem az. Marc Benioff, a Salesforce vezérigazgatója 2025 februárjában egyenesen kijelentette:

NEM veszünk fel szoftvermérnököket 2025-ben.

Az indoklás?

Olyan elképesztő mértékű termelékenységnövekedést tapasztaltunk a már nálunk dolgozó mérnökeink munkáját segítő AI-ügynököknek köszönhetően, ami 30%-os javulást jelentett.

A Microsoft is hasonló úton jár: 2025-ös elbocsátásaiból több mint 40% szoftvermérnököket célzott, miközben Satya Nadella vezérigazgató bejelentette, hogy a vállalat kódjának 30%-át már AI írja.

A Shopify-nál pedig Tobi Lütke vezérigazgató belső feljegyzésben közölte: „AI-első” felvételi politikát vezetnek be, és a jelentkezőknek bizonyítaniuk kell, hogy az AI nem tudja elvégezni a munkát, mielőtt új felvételeket kérnének.

A jelenség Magyarországon is megjelent. A Docler–Byborg budapesti irodájában idén augusztus elején például „200 fős, csoportos létszámleépítés kezdődött”, a döntést pedig azzal indokolták, hogy „a cégcsoport a jövőben még markánsabban előtérbe helyezi a munkafolyamatainak automatizálását, az AI által kínált megoldások alkalmazását.” A vállalat ezt egy „elkerülhetetlen, reorganizációs folyamat” részeként írta le, és jelezte:

a mesterséges intelligencia alkalmazása bizonyos területeken, osztályokon a humán erőforrás nélkülözését teszi lehetővé.

De mi van azokkal, akik most akarnak belépni?

Itt jön a szörnyű irónia: ahogy a junior pozíciók száma egyre csökken, úgy küzdenek egyre többen azzal a klasszikus csapdával, hogy “2 év tapasztalat szükséges” még a belépő szintű pozíciókhoz is.

A kutatók ezt “tapasztalati paradoxonnak” nevezik, és a számok ijesztőek: a San Francisco-öböl környéki “belépő szintű” állások több mint 80%-a legalább két év tapasztalatot követel meg, míg a belépő szintű álláshirdetések 55%-a 3+ év tapasztalatot vár el.

Egy héten belül három pályakezdővel beszéltem, akik mindannyian ugyanazt mondták: „Nem tudok tapasztalatot szerezni, mert nincs tapasztalatom.”

Mindeközben a technológiai gyakornoki jelentkezések 2,5-szer versenyképesebbé váltak az átlagnál, az adattudományi és szoftverfejlesztői gyakornoki helyekre pedig 6-szoros a túljelentkezés.

A jövő problémája már most elkezdődött

Ha most az AI-eszközöket választjuk junior fejlesztők helyett, érdemes átgondolni, hogy öt év múlva ki lesz a senior mérnök, aki képes lesz az AI által generált kódokat nemcsak ellenőrizni és javítani, hanem komplex architekturális döntéseket is meghozni. Mert a kreativitás, az intuíció és a megérzések továbbra is az emberi fejlesztők sajátjai maradnak, az AI eszközök pedig leginkább hatékony asszisztensként támogatják a munkájukat.

Charity Majors, a Honeycomb CTO-ja világosan megfogalmazta a problémát: „Azzal, hogy nem veszünk fel és képzünk junior mérnököket, a saját jövőnket kannibalizáljuk. Senior mérnöknek lenni nem elsősorban a kódírási képességedről szól, sokkal inkább arról, hogy képes vagy hosszú távon, éles környezetben megérteni, karbantartani, elmagyarázni és kezelni egy nagy szoftverrendszert.”

Az AI remek kódgenerálásban, de:

• nem érti a üzleti kontextust,
• nem tud kreatív problémamegoldásban gondolkodni,
• nem látja át a hosszú távú következményeket,
• nem tud emberekkel kommunikálni és együttműködni.

„Ez olyan, mintha kivágnánk az összes facsemetét, mert még nem teremnek gyümölcsöt,aztán csodálkoznánk, hogy 20 év múlva nincs erdő”* – mondta egy senior fejlesztő kollégám a múlt heti meeting-en.

Part of a greater whole

Alongside our end-to-end product development branch – which covers everything from design to operations – we’ve developed the idea over the past few years to launch a new division in response to IT market needs where success only lacks 1-2 key specialists within an existing team setup.
These are typically large-scale, even multinational projects, where the robust tech implementation plan is already in place, but a helping hand is still needed for execution.

It’s a great opportunity for IT professionals who have outgrown the startup hustle or fast-moving projects and are now seeking stability.

By bringing in new perspectives, our professionals often shed light on solutions that inject fresh momentum into long-standing business logic.

A key value: human-centeredness

Our colleagues work closely with client teams – sometimes even on-site. But even in these situations, we continuously support them throughout the project: a dedicated HR Partner ensures their well-being and helps with long-term career planning.

A major advantage of this division is the variety of projects we provide, allowing professionals to gain experience in international collaborations without leaving the safe and supportive Virgo environment.
While projects often involve careful consideration and client-side coordination that may span countries, here at Virgo we also prioritize flexibility.

Where are we headed?

Our goal is to continue scaling the team, so we’re always open to welcoming new experts. We also aim to diversify our portfolio, so our colleagues can work on a wide range of technologies and domains.
International opportunities are a key focus – we’re becoming increasingly comfortable in English- and German-speaking markets. Not just remotely, but also through business trips abroad, helping to foster smooth and effective client partnerships.

We’re happy that today, after iWiW, Virgo can also come to mind when it comes to bringing in reliable external expertise.

Részesei egy nagyobb egésznek

End-to-end (tehát a dizájntól egészen az üzemeltetésig nyúló) termékfejlesztési águnk mellett született meg az elképzelés az elmúlt években, hogy alapítsunk egy új üzletágat, reagálva azon IT piaci igényekre, ahol csak kifejezetten 1-2 kulcs szakember hiányzik a sikerhez a csapat keretből. Jellemzően ezek nagyvállalati, akár multinacionális megbízások, ahol már kész a technológiai megvalósítás robosztus terve, az implementáláshoz azonban elkél még a segítő kéz.

Kiváló lehetőség ez azon IT-sok számára, akik a startup közeget vagy a jövő-menő projekteket kinőve végre stabilitást szeretnének.

Új nézőpontokat behozva szakembereink ilyenkor olyan megoldásokra is rá tudnak világítani, mely innovatív lendületet ad a sok éves üzleti logikának.

Fontos érték az emberközpontúság

Kollégáink ilyenkor közvetlenül szorosan az ügyfél csapatával dolgoznak, akár egy lokáción is. Viszont eközben is odafigyelünk rájuk és segítjük őket folyamatosan a projekt során: dedikált HR Partner felel a dolgozók jóllétéért és jövőbeli karriertervezéséért.

Nagy előnye ezen üzletágunknak, hogy változatos projekteket hozunk a szakemberek számára, akik így belekóstólhatnak a nemzetközi együttműködések világába, miközben nem kell elhagyniuk a Virgo biztonságos hátországát. Bár a projekteket körültekintő megfontolás, akár országokon is átívelő egyeztetések kísérik ügyféloldalon, párhuzamosan mi itt a Virgoban oda tudunk figyelni a rugalmasságra is.

Merre tartunk?

Célunk a jövőben is tovább skálázni csapatunkat, így mindig nyitottak vagyunk új szakemberek felvételére. Továbbá szeretnénk diverzifikálni portfóliónkat, hogy a változatosság jegyében minél több féle technológia és domain közül tudjunk projekteket szállítani kollégáinknak.
Ezen belül is kiemelt figyelmet kapnak a nemzetközi lehetőségek, angol és német nyelvi területen is egyre otthonosabban mozgunk. Nem csupán remote, hanem külföldi üzleti utazások során is, a gördülékeny partneri együttműködések érdekében.

Örülünk, hogy az iWiW után már a megbízható külső szakértelem bevonásáról is eszünkbe juthat a Virgo.

Miért foglalkozunk egyáltalán visszajelzéssel?

A visszajelzés nem csupán egy HR-eszköz, hanem kulcsfontosságú tényező a munkahelyi kultúra alakításában és a szervezeti teljesítmény növelésében. A legújabb kutatások szerint:

• Szinte minden munkavállaló (96%) úgy gondolja, hogy a rendszeres visszajelzés előnyös számukra
• A munkavállalóknak csak a fele számolt be arról, hogy a vezetőjük a visszajelzést a karriercéljaik alapján alakítja ki. Ez egy elszalasztott lehetőség a munkavállalók fejlődésére.
• A vezetőknek csak 36%-a kap valamilyen hivatalos folyamaton keresztül visszajelzést a kollégáktól. Ez azt mutatja, hogy a vállalati visszajelzés jellemzően egyirányú.

Csak a munkavállalók 26%-a érzi úgy, hogy rendszeresen kap konstruktív visszajelzést a munkahelyén.

Ez az arány nálunk sem volt sokkal jobb. Egy 2023-as felmérésünk összesített eredményét vizsgálva egyértelművé vált számunkra, hogy a virgós dolgozók nem kapnak rendszeres visszajelzést a munkájuk kapcsán – ez az állítás kapta a 3. legrosszabb értékelést. Ugyanebben az évben egy szűkebb szakmai körben is rákérdeztünk, milyen rendszerességgel adnak és kapnak visszajelzést: a válaszadók csupán 30%-a ad rendszeres visszajelzést (hetente vagy minden alkalommal, amikor releváns), 92%-a pedig soha vagy csak nagyon ritkán kér visszajelzést kollégáitól.

Hiába a jó szándék, a közvetlen kollégák közelsége vagy a csapatmegbeszélések gyakorisága, a valóban építő, őszinte visszajelzés gyakran elmaradt. Nem azért, mert nem akartuk – hanem mert nem volt eszközünk, időnk vagy megfelelő terünk hozzá.

A visszajelzések fontosságát régóta tudjuk. Sokszor hallottuk, sokszor hangoztattuk is. Mégis, ha őszinték vagyunk magunkhoz, el kell ismernünk: nem mindig tudjuk jól csinálni. Néha nehéz szavakba önteni, máskor egyszerűen elsikkad – legyen szó elismerésről vagy építő kritikáról.

2023 nyarán emiatt fogtunk bele tudatosan abba, hogy megértsük: mi állhat a visszajelzések hiányának hátterében, és mit tehetünk azért, hogy ez megváltozzon. Az elindulás nem volt kérdés – ahogy az sem, hogy ha már belevágunk, azt alaposan, közösen, és elkötelezetten fogjuk csinálni.

2024 elején létrejött az ötfős Visszajelzési Kultúra Munkacsoportunk (VKM). A célunk egyszerű, mégis nagyívű: olyan környezetet szeretnénk teremteni a Virgón belül, ahol a visszajelzés nem külön esemény, hanem a hétköznapjaink természetes része. Egy olyan szervezeti kultúrán dolgozunk, ahol a visszajelzés nem nyomaszt, hanem támogat, ahol nem későn és nem mellébeszélve, hanem időben, őszintén és építően szólunk egymáshoz – és ahol ez a működés nem kivétel, hanem norma.

A csapat, ami mögötte van

A VKM nem egy hivatalos HR-kezdeményezés, hanem egy valódi belső hajtóerő, különböző területekről érkező kollégák együttműködésében. A csapatot egyik társunk így jellemezte:

A legjobb ebben a csapatban az volt, hogy nemcsak beszéltünk a változásról, hanem tettünk is érte. Mindenki hozta a saját tudását, és ettől működött igazán. A tervezés nem maradt meg a papíron – megvalósítottuk. Workshop, tesztcsoport, meet-up, meghívott vendég – a végén minden ott volt a „pipa” oszlopban. És közben rengeteget tanultunk egymástól is.

A munkacsoport működését strukturáltság, egyértelmű felelősségi körök, támogatás és – nem utolsósorban – jó hangulat jellemzi. A feladatokat projektként kezeljük, tudatosan tartva a kereteket és a fókuszt. A kezdeményezés mögött erős támogatás állt: biztosították számunkra a megvalósításhoz szükséges hátteret, a pszichológiai szemléletű megközelítés segítette a kollégák bevonását, a stratégiai gondolkodás pedig hozzájárult ahhoz, hogy a folyamat végig a célkitűzéseink mentén haladjon. A tartalmak előállítását és a megosztható pillanatok megteremtését szakmai és emberi oldalról egyaránt kiemelt figyelemmel kezeltük.

Mi nemcsak tervezünk, hanem meg is valósítjuk, amit elhatározunk

A munkánkat mélyebb megértéssel kezdtük: megnéztük, miért nem adunk visszajelzést, milyen félelmek, tévhitek és gátlások állhatnak a háttérben. Ezután tudatosan építettük fel az éves programot:

• Mítoszromboló kerekasztal beszélgetés – ahol felmértük, ki mit gondol a témáról, kiben milyen mítoszok élnek a visszajelzésről. Közösen nevettünk (és néha bólogattunk) a leggyakoribb kifogásokon.
• Gyakorlatorientált workshop – kiscsoportos, biztonságos térben, ahol kipróbálhattuk, milyen érzés adni és kapni is visszajelzést.
• Pilot program a Product Design csapattal – ahol rendszeres, írásos visszajelzések indultak el strukturált formában.
• Inspiráló előadás szakértő vendégtől – ami új nézőpontokat és lendületet adott az év végére.

Ezeken túl sok „láthatatlan” munka is zajlott: tervezés, megbeszélések, finomhangolás, kommunikáció, nyitottság építése. A legnagyobb eredmény mégis az, hogy egyre több kolléga meri kimondani, amit gondol – és hallgatni is tud, amikor más mondja.

Beszéltünk. Hallgattunk. Változtattunk. 

A 2025-ös év első negyedében egy interaktív előadás és workshop formájában mélyültünk el a visszajelzés témájában. Az esemény nem hagyományos előadás volt: egy színész segítségével valós visszajelzési helyzeteket játszottunk el és alakítottunk közösen a közönség aktív részvételével. Az előadásban szó volt a leggyakoribb hibákról, a félrecsúszó szándékokról, és arról is, hogy hogyan lehet hatékonyan, mégis emberségesen visszajelzést adni.

Egy kollégánk így fogalmazott az alkalom után:

Volt 1-2 helyzet, amikor olyan érzésem volt, hogy jó pár dolgot már eddig is tudtunk, de valahogy, mégis jó volt így egyben látni/hallani, elérve azt, hogy így jobban ‘helyére kerüljön’ pár dolog a témában.

Az interaktív megközelítés nemcsak tanulságos volt, de élvezetes és közösségépítő is.

A következő eseményünket májusban tartottuk egy kerekasztal beszélgetés formájában, ahol valós visszajelzési helyzeteket dolgoztunk fel, közösen gondolkodva a lehetséges megoldásokról. 

Ehhez előzetesen a kollégák segítségét is kértük: névtelenül lehetett szituációkat beküldeni, akár a kávégép, akár a hűtő mellett. Gerilla feedback-kampányunk részeként QR kódokat helyeztünk el az irodában vicces szövegekkel, mint például:

• „Öntsd ki a tejet… meg a szíved is!” – tejesdobozon
• „Ne jegeld a témát!” – hűtőn
• „WTF-feedback box” – amibe fura vagy vicces visszajelzéseket lehetett bedobni

Ez a könnyed forma segített abban, hogy a visszajelzés ne valami nehéz, kellemetlen dologként jelenjen meg, hanem olyasvalamiként, amiről lehet közösen gondolkodni – néha nevetve, néha kicsit komolyabban.

Hogyan tovább?

Másfél év elteltével is hisszük, hogy van jelentősége annak, hogy házon belül foglalkozunk a visszajelzésekkel. Nem mindig könnyű: apró lépésekben haladunk, néha megakadunk, előfordul, hogy csalódottak vagyunk – de a motivációnk nem csökken.

Eljutottunk arra a pontra, hogy szeretnénk látni, munkánknak milyen hatása van a kollégáinkra. Hogyan érzik magukat a visszajelzések kultúrájával kapcsolatban? Mi változott számukra az elmúlt időszakban?

A munkacsoport tele van ötletekkel és tervekkel, de tudjuk: csak akkor lehet valódi előrelépést elérni, ha kérdezünk – és meghallgatjuk a válaszokat. Ezért most mi kérünk visszajelzést.

Bízunk benne, hogy hamarosan egy újabb cikkben már az eredményeket is bemutathatjuk.

Market Size and Purchasing Power

Globally, approximately 1.58 billion people live with disabilities, accounting for around 22% of the world’s population. In the United States, the United Kingdom, and the European Union alone, there are about 168.6 million people with disabilities. While disability is more prevalent among older individuals, a significant portion of the working-age population is also affected.

These numbers highlight a tremendous opportunity: meeting the needs of people with disabilities can unlock a vast market. The global annual purchasing power of people with disabilities in the UK and the EU exceeds €1.3 trillion. When considering their families and close connections—who often make purchasing decisions with accessibility in mind—this figure can rise to as much as €8 trillion.

Another major societal shift impacting both the global and European economies is an aging population. Life expectancy is increasing, and demographic trends indicate that by 2030, people over 50 could make up nearly or even exceed 40% of the EU’s population. This means more than 180 million people in the European Union will be over 50, significantly influencing labor markets and economic structures. By 2025, the spending power of this demographic—known as the silver economy—is projected to reach €6.4 trillion, with job creation potentially increasing by 40%.

These figures reinforce the fact that people with disabilities represent a substantial segment of society, requiring accessible, intuitive, and flexible digital environments that work across various devices. Thoughtful, accessibility-focused design not only expands the reach of a product but also enhances its long-term sustainability and cost efficiency. A product developed with this mindset is likely to require fewer costly redesigns, ensuring long-term savings and a competitive edge.

Another Key Advantage: Online Search

Studies show that nearly half of all retail purchases begin with an online search:

• 83% of shoppers research online before making an in-store purchase, and nearly 72% continue gathering information on their smartphones while inside the store.
• The majority of customers start their shopping journey online: 44% use search engines, while 41% browse directly on e-commerce platforms. This underscores the growing importance of digital platforms alongside physical stores.
• In major economies like the United States and China, online shopping already accounts for more than 20% of total retail sales, and this figure is rapidly increasing, expected to reach or surpass 30% soon.

Google’s search engine, while continuously improving with AI, still functions at the comprehension level of a young child. That’s why it needs clear, structured content to understand the information on a website. By following accessibility best practices, businesses gain two key benefits:

1. Google can more accurately interpret and prioritize the information on the site.
2. The search engine perceives the content as reliable and well-structured.

As a result, accessible websites are more likely to rank higher in search results, significantly increasing visibility. Many companies invest in accessibility not just for inclusivity but also because better search rankings drive higher traffic and revenue—making it a smart business decision.

What Would a Perfect Digital World Look Like?

A world where all digital content is:

• Accessible to everyone
• Functional across all devices (computer, phone, tablet)
• Available in multiple formats (webpage, PDF, e-book)
• Usable with both slow and fast internet connections
• Effective in different environments (at home, in the office, on the go)

While this ideal may never be fully realized, creating a more accessible digital world is an ongoing journey of improvement. Going beyond the bare minimum required by regulations helps businesses reach a broader audience and enhances user satisfaction with better-designed features. Moreover, companies that prioritize inclusivity tend to outperform their competitors financially, and applying accessibility principles can potentially expand a product’s user base by up to four times.

Beyond the numbers, brands that champion accessibility foster positive associations—they are seen as open, innovative, and inclusive. This approach brings tangible benefits, such as increased web traffic and customer loyalty, reinforcing the importance of integrating accessibility from the very start of the design process. Not only is this the ethical choice, but it also makes strong business sense, expanding customer reach and strengthening brand reputation.

A piac mérete és vásárlóereje

Világszerte mintegy 1,58 milliárd ember él fogyatékossággal, ami a bolygó népességének hozzávetőleg 22%-a. Csak az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban körülbelül 168,6 millió fogyatékossággal élő ember található. Bár a fogyatékosság előfordulása az idősebbek körében a magasabb, a munkaképes korú népesség jelentős része is érintett.

A számok alapján kiolvasható, hogy a hatalmas lehetőség rejlik abban, ha a fogyatékossággal élők igényeit kielégítjük. A képességzavarral vagy képességhiánnyal élők globális éves vásárlóereje az Egyesült Királyságban és a Európai Unióban meghaladja az 1,3 billió eurót, ha az őket körülvevő családtagokat is figyelembe vesszük, akkor akár 8 billió eurót is elérhet.

A másik egy társadalmi átalakulás, – mely jelentős hatást gyakorol mind a globális, mind pedig az európai gazdaságra – a növekvő áltagéletkor, az, hogy egyre hosszabb ideig élünk. Az előrejelzésekből kiolvasható, hogy 2030-ra az 50 év felettiek aránya megközelítheti vagy akár meg is haladhatja a 40%-ot az EU népességén belül. Ez azt jelenti, hogy várhatóan több mint 180 millió ember lesz 50 év feletti az Európai Unióban, melynek komoly hatása lesz a munkaerőpiacra és a gazdaságra: az 50 év felettiek pénzköltéséből származó úgynevezett ezüstgazdaság már 2025-ben elérheti a 6,4 billió eurót, a munkahelyek számát pedig 40%-kal emelheti.

A fenti adatok is alátámasztják, hogy a fogyatékossággal élők jelentős csoportot képviselnek a társadalmon belül, akiknek akadálymentes környezetre és egyértelmű, rugalmas, és többféle eszközzel is használható digitális környezetre van szüksége. Az átgondoltabb, akadálymentes tervezés nemcsak azt jelenti, hogy a termék szélesebb közönséget ér el, hanem várhatóan alacsonyabb költséggel lesz fenntartható, illetve időtállóvá válik. Ha ilyen hozzállással készül egy termék, akkor ez hosszútávon jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

Plusz egy érv: online keresés

Felmérések kimutatták, hogy a kiskereskedelmi vásárlások közel fele online kereséssel indul:

• A vásárlók 83%-a az interneten tájékozódik, mielőtt személyesen elmenne vásárolni. Emellett a vevők közel háromnegyede, azaz 72%-a, még a boltban is folytatja az információgyűjtést okostelefonja segítségével.
• A vásárlók többsége az interneten kezdi a vásárlást. Közel felük (44%) keresőmotorokat használ, míg majdnem ugyanennyien (41%) közvetlenül online boltokban néznek körül. Ez azt jelenti, hogy a digitális platformok ma már ugyanolyan fontosak a kereskedők számára, mint a hagyományos üzletek.
• A világ vezető gazdaságaiban, például az Egyesült Államokban és Kínában, az online vásárlások már most is a teljes kiskereskedelmi forgalom több mint egyötödét teszik ki. Ez az arány gyorsan növekszik, és várhatóan hamarosan eléri vagy meghaladja a 30%-ot.

A Google keresőmotorja, melyet manapság is a legtöbben használnak, folyamatosan fejlődik a mesterséges intelligenciának köszönhetően, azonban még mindig csak egy páréves gyerek értelmi szintjén áll. Ezért fontos, hogy segítsünk neki megérteni a weboldalunkon lévő információkat. Ha betartjuk az akadálymentességi szabályokat, azzal két legyet ütünk egy csapásra:

1. A Google jobban megérti, mely információk fontosak az oldalunkon.
2. A kereső biztosabb lehet abban, hogy megbízható adatokat közlünk.

Ennek eredményeként nagyobb eséllyel jelenik meg termékünk az első keresési találatok között. Ez üzleti oldalról óriási értéket képvisel, sok cég már csak a jobb keresési eredmények miatt is elégedett az akadálymentes fejlesztésekkel.

Milyen lenne a tökéletes digitális világ?

Olyan, ahol minden digitális tartalom:

• bárki által használható,
• működik minden eszközön (számítógép, telefon, táblagép),
• elérhető bármilyen fájlformátumban (weboldal, PDF, e-könyv),
• használható lassú vagy gyors internetkapcsolattal is,
• jól működik különböző környezetekben (otthon, irodában, utazás közben).

Ezt a tökéletes állapot valószínűleg soha nem fog megvalósulni, az akadálymentes digitális világ megteremtése inkább egy folyamatos jobbra törekvésként jellemezhető. A jogszabályi minimumon túlmutató fejlesztések révén a termékek szélesebb közönséget érhetnek el, a jobban kidolgozott funkciók pedig növelik a felhasználói elégedettséget. Ráadásul az inklúzióra összpontosító vállalatok jobb pénzügyi teljesítményt mutatnak versenytársaikhoz képest, míg az akadálymentességi elvek alkalmazása akár négyszeresére bővítheti a potenciális felhasználói kört.

Mindezen felül az akadálymentességet prioritásként kezelő márkák pozitív asszociációkat keltenek: nyitottságot, innovációt és befogadást sugallnak. E megközelítés kézzelfogható előnye a megnövekedett látogatói forgalom, ami alátámasztja az akadálymentes tervezés kezdeti szakasztól való alkalmazásának fontosságát. Ez a stratégia nemcsak etikus, de üzleti szempontból is előnyös, hiszen bővíti a potenciális ügyfélkört és erősíti a márka pozitív megítélését.

Voltál valaha olyan helyzetben, hogy valamilyen digitális szolgáltatást szerettél volna igénybe venni, de baleset ért, például megrándult a csuklód, így az egérre optimalizált weboldalon nem tudtad elintézni, amit akartál? Vagy utaztál a metrón, otthonfelejtetted a fülhallgatódat, de szerettél volna megnézni egy videót utazás közben, és nem volt felirat a videóhoz?

Ilyenkor kicsit bosszankodunk, esetleg más módon intézzük el, amit szerettünk volna. Talán eszünkbe jut, hogy milyen jó lenne, ha az a weboldal nemcsak egérrel lenne bejárható, vagy ha lenne felirat azon a videón. A legtöbben csak akkor gondolunk az akadálymentes felület előnyeire, amikor valamilyen okból átmenetileg nem tudjuk a megszokott módon használni, de vannak olyan felhasználók, akiknek ezek az akadályok nem átmenetiek, hanem állandóak.

A digitális akadálymentesség fontossága abban rejlik, hogy biztosítja mindenki számára annak a lehetőségét, hogy egyenlő eséllyel férhessen hozzá a digitális felületeken elérhető információkhoz és szolgáltatásokhoz, függetlenül fizikai, érzékszervi vagy kognitív képességeitől.

Steve Balmer, a Microsoft volt CEO-ja, már 2001-ben szemléletesen fogalmazta meg a digitális akadálymentes szemléletmód lényegét:

Az akadálymentes tervezés a helyes megközelítés – nemcsak a fogyatékossággal élők számára hasznos, hanem mindenki számára előnyökkel jár. Az akadálymentes tervezés lényege, hogy eltüntetjük a korlátokat és mindenki számára biztosítjuk a technológia nyújtotta előnyöket.

A technológia jelenlegi szintje bőven kínál olyan megoldásokat, melyekkel a weboldalak és mobilalkalmazások könnyen használhatóvá válhatnak akkor is, ha a felhasználó olyan segítő technológiákat használ, mint például a képernyőolvasó vagy beszédfelismerő szoftver, vagy olyan beépített böngésző testreszabásokat aktivál, mint a nagyítás vagy a színek megváltoztatása. A technológia tehát rendelkezésre áll, kérdés az, hogy ezeket a technológiai megoldásokat tudjuk-e úgy használni, hogy minél több felhasználó javát szolgálják.

Akadálymentesen a digitális térben

Ma már teljesen természetes, hogy javarészt olyan tömegközlekedési eszközökkel utazhatunk, melyek kényelmesen használhatóak, alacsonypadlósak, így egyszerű fel-és lelszállni rájuk. Az ilyen járművek jelentősen megkönnyítik például a babakocsival közlekedők életét, ugyanúgy, ahogy egyszerűbb és kényelmesebb utazást biztosítanak a nehezebben mozgó időseknek is. Az eredetileg mozgásukban korlátozott utasok számára tervezett akadálymentes megoldások így válnak a mindennapjaink részévé, és teszik könnyebbé egy sokkal szélesebb társadalmi csoport életét is.

Természetesen a digitális termékek tervezése és fejlesztése során is nagyon fontos az akadálymentes személetmód, azonban ez gyakran nem érvényesül eléggé: a WebAIM 2024-es riportja szerint, a világ 1 millió legismertebb weboldalának nyitólapjai 95.9%-ban tartalmaztak olyan hibát, amely nem feleltek meg a webes akadálymentesség kritériumait tartalmazó WCAG ajánlásnak. Ez azt jelenti, hogy ezeket az oldalakat meglátogatva a felhasználók egy jelentős része valószínűleg nem tudta teljes körűen használni az oldal funkcióit, vagy rosszabb minőségű felhasználói élményt kapott, mintha egy akadálymentességi szempontból átgondolt felülettel találkozott volna.

Miért égető kérdés, hogy a digitális térben is olyan termékek készüljenek, melyek mindenki számára hasonlóan jó felhasználói élményt nyújtanak? Mindennapi életünk egyre több területén találkozunk digitális megoldásokkal: az oktatásban, a munkavégzésben, az egészségügyben vagy a mindennapi ügyintézésben során. Ha ezek a felületek nem akadálymentesek, az azt jelenti, hogy sok ember, különösen a fogyatékossággal élők és az idősek, részben vagy egészben ki vannak zárva ezeknek a lehetőségeknek a használatából. Az egyenlő hozzáférés megteremtése alapvető érték, azonban az akadálymentesség biztosítása nemcsak társadalmi és etikai felelősség, hanem gazdasági és technológiai szükségszerűség is.

Akadálymentesség: alapvető szükséglet, nem extra

A digitális megoldások egyre meghatározóbb szerepet töltenek be életünk különböző területein, így a digitális akadálymentesség jelentősége is folyamatosan növekszik. A fizikai térben az akadálymentesség ma már alapkövetelmény – egy úttal egy szintbe hozott járdaszegélyt észre sem veszünk, esetleg a hiányát érezzük. Bár a technológia már lehetővé teszi az akadálymentes weboldalak és alkalmazások létrehozását, a gyakorlatban ezek még mindig nem terjedtek el kellőképpen, holott az igény egyre nő rájuk, és ez a tendencia a jövőben csak erősödni fog. Hogy miért érdemes az akadálymentességet szem előtt tartva gondolkodni, az kiderül a cikk következő részéből.